Az EU-ban különböző jogszabályokkal védik a képernyők előtt dolgozók egészségét. Magyarországon a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet három egészségügyi kockázat megelőzését tűzi ki célul:

  • a látásromlást előidéző tényezők,
  • pszichés (mentális) megterhelés,
  • mozgásszervek érintettsége.

 

E rendelet kiterjed minden olyan munkavállalóra, aki napi munkaidejéből min. 4 órát képernyős eszközökkel tölt el. Folyamatos képernyő előtti munkavégzést óránként legalább 10 perces – össze nem vonható – szünetek szakítsák meg. A napi munkavégzés képernyő előtt a 6 óra hosszát nem haladhatja meg. A munkaszék legyen stabil, a munkahely legyen zajmentes, a munkahelyi berendezések nem fejleszthetnek olyan mennyiségű hőt, hogy az a munkavállalónak diszkomfortérzést okozzon.

A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra

Az internet alapjaiban változtatta meg az emberi kommunikációt, ill. emberi kapcsolatokat. 60 évvel ezelőtt ahhoz, hogy két ember beszélgethessen, találkozniuk kellett. 30 éve ehhez még le kellett menni a telefonfülkébe a megbeszélt időpontban, és ha a másik nem volt szintén a saját telefonfülkéjében, akkor nem lehetett telefonálni. 10 éve már csak a fel kellett hívni az illető mobilját, és már lehetett is beszélgetni. Ma már chatelünk, interneten telefonálunk, egyszóval az okostelefonok ma már közvetlen és nagyon gyors kommunikációt tesznek lehetővé.

 

Ezzel párhuzamosan az emberi kapcsolatok csökkentek, virtuálisak lettek. Már nem találkozunk a barátokkal, csak facebookolunk… Nem is beszélve az online személyiségünkről, amit semmi, és senki nem biztosít, hogy igaz, és valós-e. Ezért kényelmesen lehet a 60 éves bácsika kigyúrt izomember, és a 6 éves kissrác 18 év fölötti is.

Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai

A számítógép és perifériái által leginkább támadott emberi szervek a következők: szem, fül (idegrendszeri panaszok okozója lehet), gerinc (főként a derék és a nyak, ill. esetlegesen a hát), vállak, csukló, ujjízületek, lábak.

A számítógép elsősorban fizikai hatások útján okozhat károsodásokat, de az idegrendszerre gyakorolt hatása is számottevő. Nem árt komolyan venni ezeket a hatásokat sem, mert a mai rohanó világban már egész fiatalon (30-40 évesen) reális esélye lehet egy szívinfarktusnak vagy agyvérzésnek, még ha a számítógép okozta hirtelen felindulás csak az utolsó csepp is, de mondjuk a helytelen táplálkozás vagy a stresszes életmód volt a fő ok.

A számítógépes játékokat rendszeresen sok ideig játszó emberekben függőség alakulhat ki - játékszenvedély (egyre élethűbb...) Ugyanez jelentkezhet szörfölés, chatelés vonatkozásában is. Az interneten könnyen elérhető gyerekekre káros dolog, pl. erotikus tartalmak… Védekezés: önkontroll, szülői odafigyelés, iskolai nevelés.

 

 

A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem

Az intenzív számítógépes munka során időnként előfordulhatnak egészségügyi panaszok. Általában a kéz, a mozgás- szervi, a szem, a látásromlást előidéző tényezők valamint a pszichés (mentális) problémái kerülnek előtérbe. A problémák megjelenését a megfelelően kialakított munkakörnyezet kialakításával megelőzhetjük. Az egészségi kockázat megelőzése a munkáltató feladata.

 

Á L T A L Á N O S

A számítógép rossz elhelyezése (asztal, szék), az ülőmunkát végző személy rossz testhelyzete, a kevés rendelkezésre álló terület, vagy a természetes és mesterséges világítás rossz megoldása lehet az, ami a szem-, nyak-, hát-, és gerinc- panaszok egy részét okozhatja.

A monitornak (akár hagyományos katódsugárcsöves, akár az új, lapos) minden irányban szabadon mozgathatónak kell lennie. A képernyő csak az ablakra merőlegesen helyezhető el, minél messzebb az ablaktól. Ha az ablakra néz, tükrö- ződik benne az ablakon túli világ, ha háttal áll az ablaknak, a képernyőről feltekintő személy számára túl nagy a világosságkülönbség. Háttal egymásnak állítható 2 monitor. Ha az ablakok között elég szabad fal van, a falhoz állítható a képernyő. Ha az ablakos fal végén van elég szabad fal, akkor 45 fokos szögben sarokra állítva szintén elhelyezhető a képernyő.

Termekben egymás mögött és egymás mellett is kell elegendő helyet hagyni. Jól alkalmazhatók erre a célra a korszerű L alakú számítógépasztalok.

A számítógépes helyiségben lehetőleg ne legyen jó fényvisszaverő képességű, fényes felület (tükör, fényesre mázolt ajtó, ablaktok, ablakkeret, lakkozott bútor, lámpabura, csempe vagy olajfesték, a szobába mélyebben belógó világító- test).

B I L L E N T Y Ű Z E T

Az ergonómiai követelményeknek jobban megfelel az osztott billentyűzet, amelyen a két kéz működési felülete egy- mástól elkülönül. A bal és jobb betűtartomány egymással tompaszöget  bezárva, ferdén helyezkedik el a természetes kéztartáshoz igazodva. Bár ez a fajta billentyűzet csak azok számára praktikus, akik a 10 ujjas gépelést alkalmazzák. A billentyűzet előtt 8-10 cm szabad helynek kell lennie ahhoz, hogy a számítógép-kezelő a kezét és csuklóját egy puha alátéten megtámaszthassa. Ha az asztal kicsi, hasznos a billentyűzettartó fiók, amely az asztal lapja alatt helyezkedik el.

TÉR

A munkavégzéshez, tanuláshoz szükséges személyes tér korlátozását szorongásos stresszként éljük meg. Olyan ablakokat, tetőablakokat és üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és a munkahely jellegének megfelelően kiküsz- öbölik az erős napsugárzás hatásait.

A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell arról, hogy azok ne idézhessék elő a munkahelyi légtér szennyezését, illetve a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését.

A személyes tér egy láthatatlan elképzelt henger, melynek tengelye a test függőleges tengelye. Ennél szűkebb térben vagy alacsonyabb belmagasságú helyiségben kényelmetlenül érezzük magunkat. Az asztal, munkafelület vagy számítógéptartó állvány előtt kényelmes széken ülő felhasználó körül egy kisebb és egy tágabb egyéni zóna van. A munka- asztal vagy munkafelület legyen olyan nem fényvisszaverő felületű és nagyságú, hogy biztosítsa a monitor, a billentyűzet, az iratok és a csatlakozó eszközök rugalmas elrendezését. A laptartó akkor megfelelő, ha állítható, és a használó számára kényelmes olvashatóságot biztosító helyzetben rögzíthető. A munkaszék legyen stabil, továbbá biztosítsa a használó könnyű, szabad mozgását és kényelmes testhelyzetét. A szék magassága legyen könnyen állítható. A szék támlája legyen magasságában állítható és dönthető. Igény esetén lábtámaszt vagy saroktámaszt, illetve kartámaszt kell biztosítani.

 

 

M E G V I L Á G Í T Á S

Az általános, illetve helyi világítás (munkalámpa) biztosítson kielégítő megvilágítást és megfelelő kontrasztot a képernyő és a háttérkörnyezet között, tekintetbe véve a munka jellegét és a használó látási követelményeit. Erre a feladatra világítástechnikai mérnököt vagy erre is kiképzett szakpszichológust kell felkérni.

M E S T E R S É G E S F É N Y

A képernyőre és más munkaeszközökre vetődő, zavaró tükröződést és fényvisszaverődést oly módon kell megelőzni, hogy a képernyős munkahely telepítésekor a munkaterem és a munkahely megtervezését összehangolják a mesterséges fényforrások elhelyezésével és műszaki jellemzőivel. A munkavállalók többsége szívesebben dolgozik természetes megvilágítású helyiségben, sokan idegenkednek az ablaktalan szobáktól, munkatermektől. A természetes világítás elsősorban nem a fénymennyiség miatt előnyös, hanem azért, mert a jó teljesítmény-készenléthez, hangulathoz a kül- világgal összekapcsoló természetes fény is szükséges. A jól megvilágított hagyományos iroda elsősorban abban különbözik a képernyős munkahelytől, hogy a képernyős munkahely sokkal kevesebb fényt igényel.

A képernyős munkahelyeket úgy kell megtervezni, hogy a fényforrások (ablakok és más nyílások, átlátszó vagy áttetsző válaszfalak), világosra festett berendezési tárgyak, bútorok ne okozzanak közvetlen fényvisszaverődést, és ne idézzenek elő tükröződést a képernyőn. A zavaró tükröződés és fényvisszaverődés kiiktatását a képernyő elhelyezésével, az elégséges megvilágítást az ablakok megfelelő takarásával, valamint a mesterséges fényforrások elhelyezésével és mű- szaki jellemzőik helyes megválasztásával együttesen lehet biztosítani.

A káprázást és a vakítást megelőzendő a képernyős munkahely megvilágítására új módszert alakítottak ki, a közvetett, azaz alulról a mennyezet felé irányuló általános megvilágítást.

K É P E R N Y Ő R E F I G Y E L É S

Az egészségügyi minisztériumi rendelet 6 órában maximalizálja a képernyőfigyelés idejét. Ezenfelül 10 perc munkaközi szünet közbeiktatását rendeli el óránként. Rutinmunkáknál a szünet előírás szerint beiktatható. Vannak munkafeladatok, amelyeknél nem lehet pontosan óránként szünetet tartani. Itt nagyon kell vigyázni arra, hogy a biztosított szünetet megkapják a munkavállalók. A szünetek közül legalább egyet igen egészséges tornával tölteni. Az európai irányelv nemcsak szünetről beszél, hanem tevékenységcserét is javasol. Ezt a magyar rendelet nem tartalmazza.

M O N I T O R

Katódsugárcsöves – CRT: Egy megfelelően kialakított vákuumcsőben mágneses mezővel vezérelt vékony elektronsugár (soronként) rajzolja ki a képet egy foszforeszkáló képernyőre. Az elektronsugár hatására a foszforeszkáló anyag világít. Emiatt nem kifejezetten kellemes a hatása a szemre, mivel sugároz. Valamint az sem tesz éppen a leg- jobbat, hogy bár nem érzékeljük, folyamatos frissítések miatt lényegében "villog" (minél nagyobb a frissítési frekvencia, annál kevésbé), de olcsó és be lehet kalibrálni szín-

hűre (a nyomtatáskor megjelenő színek egyeznek a képernyőn megjelenőkkel -> ez egy LCD-nél nem mindig van így).

Folyadékkristályos – LCD: A működési elv alapja, hogy bizonyos folyadékkristályok elektromos térerő hatására változtatják optikai tulajdonságaikat, fényáteresztő képességüket. Alacsony fogyasztásúak, laposak, nem villódznak, nem sugároznak.

 

Ellenben mindkettőnek megvan az a hátránya, hogy a szemnek folyamatosan fókuszálnia kell rá, hogy ne homályosodjon el, valamint hogy az erős odafigyelés miatt az ember kevesebbet pislog, így kiszáradhat a szem.

  • figyeljünk a felbontásra, monitor méretére, valamint a betűméret
  • lehetőleg szemben üljünk a képernyővel
  • a monitor teteje az egyenesen tekintő szemünk alatt legyen, tehát a monitorra kissé lefelé nézzünk
  • a monitor és a billentyűzet ne zárjon be nagy szöget
  • állítsuk be a képernyő kontrasztot

 

 

A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői

ergonómia (ergosz = munka; nomosz = szabály): munkafolyamatokkal, ill. az ember és a technikai eszközök optimális kapcsolatával foglalkozó tudomány

Manapság egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a fizikai környezet emberre gyakorolt befolyásának, hiszen környezetünk, otthonunk, családunk, munkahelyünk nagymértékben befolyásolja hangulatunkat, közérzetünket. Több vizsgálat rámutatott arra, hogy a környezeti feltételek közvetlenül befolyásolják az ember termelékenységét: a rossz környezeti feltételek a termelékenységet 25‑30%-kal is leronthatják.

A munkakörnyezet kialakításának ergonómiájáról a ’Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai’ c. bekezdésben volt szó.

Egy program is lehet ergonomikus. A felhasználói felület a legkorszerűbb vizuális elemeket használja (Material Design), áttekinthető (egy menün belül kb. 5-7 almenü), érthető, és egyszerűen kezelhető; intelligens, felhasználóbarát kommunikáció a felhasználóval; megbízható működés.

A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai

Minden egyes fentebb említett szolgáltatásnak saját szabályzata van. A szerzői jog értelmében ezeket a szabályokat kizárólagosan ő szabhatja meg, és változtathatja meg. A szolgáltatás igénybevételéhez általában el kell fogadnunk egy nyilatkozatot (pl. adatvédelmi), amit a mai ember jóhiszeműen egy kattintással elintéz… De végül is kinek van ideje végigolvasni? Időnként felkérnek egy-egy jogászt, aki alaposan végigmagyarázza az ott leírtakat, és akkor mindenki csak ámul…

Etikett és netikett a hálózati munka során

netikett (internetes etikett): az internetet használók legfontosabb illemtani szabályainak gyűjteménye. Igaz, hogy az internet a nagy szabadság egyik megnyilvánulása, de itt is szükség van bizonyos íratlan szabályok betartására.

Példák a netikett irányelveire:

  • Fontos a vitafórumokon való kulturált hangvétel megválasztása. Gyakran okoz félreértést, hogy sokan elfelejtik, egy leírt mondatot sokféle hangsúllyal fel lehet olvasni, gyakran különböző jelentéstartalommal. Ezen segítenek a smiley-k.
  • Ne éljünk vissza azzal, hogy a vitapartner fizikailag úgysem tud visszavágni.
  • A netikett a hálózat használatával kapcsolatban mondja azt, hogy mivel a hálózat közös terület, az adatátviteli sebesség korlátozott, ne terheljük le feleslegesen, mert mindenki munkáját megnehezítheti.
  • Az internet nagy sikerének egyik záloga az volt, hogy nonprofit alapon működik.
  • NE ÍRJ CSUPA NAGYBETŰVEL, mert az kiabálásnak számit, használj kis- és nagybetűket is chaten!
  • Ne sértsd más vallási és hazájához fűződő érzelmeit!
  • Tilos flameelni, azaz sok értelmetlen hozzászólással rövid időn belül terrorizálni a fórumot. A durva beszédet sem értékelik a moderátorok.

Általában az egyes fórumokhoz tartozik fórumszabályzat is, ami az adott fórum egyéni szabálygyűjteményét tartalmazza. Ezek betartása kötelező, a szabályzat figyelembevétele szankciókat vonhat maga után az egyes moderátoroktól, adminisztrátoroktól, supervisoroktól, pl. warning (figyelmeztetés), banning (felhasználó törlése a fórum adatbázisából), esetleg időbeli korlát (pl. 10 nap), ameddig nem szólhatunk hozzá a fórum témáihoz.